2012. június 25., hétfő

Kötés no.1

Legújabb művem egy babasapka, amit egy kedves ismerősömnek készitettem el (már másodszor próbálkoztam ezzel a fazonnal, és a második kétségkivül szebb lett).
A minta nagyon egyszerű:
1. Kisbabának 50 szemet, nagyobbacskáknak arányosan többet veszünk fel a kötőtűre, majd az egyik szinnel kötünk kb. 10 sor patentot (két sima-két forditott szem).
2. A másik szinnel pedig attól függően, hogy visszahajtható patentot akarunk-e , vagy sem kötünk egy részt egy sor sima, egy sor forditottal.
3. Amikor elég hosszúnak itéljük, (ahelyett, hogy lekötnénk a végét) tűtbe fűzzük a fonalat és áthúzzuk a hurkokon, majd összehúzzuk és elkötjük.
4. Belülről összevarrjuk, vagy összehorgoljuk sapkaformára.
5. A tetejére az icipici lyuk eltakarásra kerülhet egy pom-pom.
6. A szineket tetszés szerint lehet variálni, nekem a csikos változat is nagyon tetszene. Aki bevállalós, az a kötésmintát is kicserélheti, mondjuk rizskötésre. És ha belejöttetek, akár sál is készülhet hozzá. Ha kedvet kaptatok hozzá, nagyon örülnék néhány e-mail-ben elküldött fotónak az elkészült sapikról.





2012. június 14., csütörtök

Barik és egyebek

Sajnos mostanában nemigen volt kedvem írni, inkább csak csendben alkottam, de meg is lett az eredmény:



1. vidám bari család:
Mint sok minden mást is, ezt is egy régebbi Praktikából szedtem. Nem volt nehéz elkésziteni, de nagy sikert arattak. Az alapjuk két különböző méretű hungarocell tojás, amire gombostűvel tűztem fel a vattagombócokat. A fejre még a tűzés előtt arcot festettem és saslikpálcával applikáltam a testre (a lábaik is abból készültek). Majd csinositásként megtoldottam őket egy kis masnival. :)


2. keresztszemes himzés:
Anyukámnak készült szülinapjára, még tavaly ősszel. Egyetlen hátulütője a mintának, hogy nagy, ezért könnyű elszámolni, és persze sokáig tart.


3. Japán cseresznyevirágos váza:
A váza alapja egy egyszerű kerámia edény volt, amit újságpapirral  vontam be tapétaragasztó segitségével. Majd rózsaszinre alapoztam és ágakat festettem rá. A virágok só-liszt gyurmából készültek (recept: sót és lisztet egyforma arányban összekeverünk, majd annyi vizet öntünk hozzá, hogy linzertészta állagú legyen), és a formázás után azonnal ráragasztottam őket a vázára, mert úgy az edény formájára szárad. Amikor megszáradt fehérre festettem és tettem egy kis rózsaszint a közepébe. Végül az egészet átlátszó hobbylakkal lefújtam.