Képeslapok

Szokás szerint késve, de eszembe jutott, hogy van néhány képem az idei karácsonyi képeslapokról.

Néhány kép az előkészületekről:

És néhány a végeredményről:

Téli hangulat

Ha már fent van az adventi is, akkor megmutatom az ajtókoszorúnkat :)

Nem valami bonyolult, szalmaalapra apró tobozokat ragasztottam - itt a hangsúly az aprón van, mert akkor mutatós - és enyhén lefújtam műhó spray-jel. Díszeket pedig mindenki a maga ízlése szerint rakjon rá.

Kellemes ünnepeket minden kedves látogatómnak :) és ígérem, hogy ünnepek után nem sokkal felrakom a képeket az ajándékokról is.

Advent

Tudom, elkéstem vele, de itt van néhány kép az idei adventi koszorúnkról:

Idén mellőztem a zöld ágakat, mert mire eljön a karácsony a fenyő lehullik, a tuja megszürkül, és a magyal megszárad. Az otthoniak szerint jó így is, és furcsa mód, nekem sincs hiányérzetem.

Éljen a piskótamacska :)

Délután sikerült befejeznem az egyiket a nyáron kiszabott macskáim közül. Már el is döntöttem hogy őt nem adom ki a kezeim közül, egyrészt, mert nem lett tökéletes a feje, prototípus lévén :), másrészt meg a húgomnak is megtetszett, úgyhogy szerintem nemsokára végleges gazdira talál majd. 

Viszont eldöntöttem, hogy nem mindegyik kiszabott piskótatestből lesz macsek, egyelőre itthon még versenyeztetem az ötleteket, hogy mi készüljön a többiből...és annyit elárulok, hogy a hód áll nyerésre :)
Ha sikerül végre rászánnom magam, nemsokára a Meskára is bejelentkezek, és ha lesz rá igény felkerül néhány megvásárolható piskóta-állat.

Karácsony 2011

A napokban éppen a régebbi fényképeimet rendezgettem a gépen, és megtaláltam a régóta keresett képeket a tavaly karácsonyra készített ajándékokról. Sajnos nem túl jó minőségűek, mert az ajándékok műanyag fóliába vannak csomagolva, és nem is találtam meg az összeset, de azért megmutatom...

Ez lett a keresztapámé és a nagynénémé - maratópasztával ugyanannak a fagyöngyös mintának a pozitívját és a negatívját marattam két egyforma gyertyatartóra, majd ezüst kontúrozófestékkel körbepöttyöztem a mintát, és a fagyöngyágak közé oldószeres ragasztóval strasszokat ragasztottam.
FIGYELEM: Aki maratópasztával szeretne dolgozni, az mindenképpen alaposan olvassa át a használati utasítást!!! Ajánlom az Artidee-Glasotan márkát, vagy ha pont ezt nem találod, akkor bármilyen tubusosat, mert könnyebb vele dolgozni, mint az ecsettel kenhetővel. Használat közben mindenképpen viselj kesztyűt, és ajánlatos felvenni egy eldobható sebészmaszkot, amit a patikában fillérekért lehet kapni, mert a legtöbb ilyen paszta HF-et (vagyis veszélyes hidrogén-fluoridot tartalmaz)! Ha véletlenül érintkezik a bőröddel, azonnal mosd le! Kisgyerek elől jól rakd el! És ami még fontos, hogy minden pasztának különböző a hatóideje, 3-tól 60 percig terjedhet... Maga a paszta nem olcsó, de egy kis tubussal rengeteget lehet maratni, és nem kell vastagon rákenni az üvegre, ahhoz hogy kellőképpen matt legyen.

 Ez a 12 darabos szalvétagyűrű-készlet lett az egyik nagymamámé,

 és ez a két gyertyatartó-angyalka a másiké.

Ezt a tükröt pedig a másik nagynéném kapta.

Kötés no.2

Még eszembe jutott, hogy ha már itt az ősz, szükségünk van a melegebb ruhákra. Ezt a mellényt a nagymamámnak kötöttem, és szerintem remek ajándék minden fázós, hátfájós hölgynek. A nagymamám 42-44-es méretet hord, ekkora mérethez kb. 80 szemre kell elkezdeni. Nagyjából 10 szem patentot kell kötni az aljára, majd + 85-90 sort még a tetejéig. Amikor elérük a dekoltázs magasságát szétszedjük a szemeket 4 tűre, és külön-külön fogyasztjuk a belső oldalukat. Amikor mindkét tűn csak 20-20 szem van, leláncoljuk. Bőven elég hozzá 4 gombolyag vastag pamut és egy 6-8-as kötőtű. A mellény hátulja egyszerű sima-fordítottal készült, az elejére viszont tettem 3 oszlopnyi csavart mintát. Ezt különösen szeretem, mert szépen összetartja a ruhát, nem lesz olyan a mellény, mint egy hordóra húzott zsák :). Egyetlen hátránya, hogy kezőknek könnyen leszaladhatnak a szemek közben, mivel 3 tűvel kell kötni.

Őszi hangulat

Végre itt van az ősz! Tudom, hogy furcsán hangzik, de én kimondottan örülök, hogy eljött  szeptember... Egyszerűen imádom, hogy ilyenkor a természet narancsos-vörös színbe öltözik, és igen -vallomás következik- még a borongós időt is szeretem :) Már egy ideje terveztem, hogy csinálok koszorút az ajtónkra, de csak idén tudtam magam rászánni. Íme az eredmény:

(Tipp azoknak akik szeretnének hasonlót készíteni: a koszorúra CSAK ragasztópisztollyal érdemes terméseket ragasztani!!! Ez többé-kevésbé garancia arra, hogy hetek múlva sem fognak lepotyogni a díszek, ne fukarkodjunk a ragasztóval, inkább legyen rajta több, mint kevesebb. Én a ragasztópisztolyt csak ajánlani tudom, nem kerül sokba, és garantáltan megéri annak, aki szokott koszorúkat, ajtódíszeket, stb. készíteni.)

Kötés no.1

Legújabb művem egy babasapka, amit egy kedves ismerősömnek készitettem el (már másodszor próbálkoztam ezzel a fazonnal, és a második kétségkivül szebb lett).
A minta nagyon egyszerű:
1. Kisbabának 50 szemet, nagyobbacskáknak arányosan többet veszünk fel a kötőtűre, majd az egyik szinnel kötünk kb. 10 sor patentot (két sima-két forditott szem).
2. A másik szinnel pedig attól függően, hogy visszahajtható patentot akarunk-e , vagy sem kötünk egy részt egy sor sima, egy sor forditottal.
3. Amikor elég hosszúnak itéljük, (ahelyett, hogy lekötnénk a végét) tűtbe fűzzük a fonalat és áthúzzuk a hurkokon, majd összehúzzuk és elkötjük.
4. Belülről összevarrjuk, vagy összehorgoljuk sapkaformára.
5. A tetejére az icipici lyuk eltakarásra kerülhet egy pom-pom.
6. A szineket tetszés szerint lehet variálni, nekem a csikos változat is nagyon tetszene. Aki bevállalós, az a kötésmintát is kicserélheti, mondjuk rizskötésre. És ha belejöttetek, akár sál is készülhet hozzá. Ha kedvet kaptatok hozzá, nagyon örülnék néhány e-mail-ben elküldött fotónak az elkészült sapikról.

Barik és egyebek

Sajnos mostanában nemigen volt kedvem írni, inkább csak csendben alkottam, de meg is lett az eredmény:

1. vidám bari család:

Mint sok minden mást is, ezt is egy régebbi Praktikából szedtem. Nem volt nehéz elkésziteni, de nagy sikert arattak. Az alapjuk két különböző méretű hungarocell tojás, amire gombostűvel tűztem fel a vattagombócokat. A fejre még a tűzés előtt arcot festettem és saslikpálcával applikáltam a testre (a lábaik is abból készültek). Majd csinositásként megtoldottam őket egy kis masnival. :)

2. keresztszemes himzés:

Anyukámnak készült szülinapjára, még tavaly ősszel. Egyetlen hátulütője a mintának, hogy nagy, ezért könnyű elszámolni, és persze sokáig tart.

3. Japán cseresznyevirágos váza:
A váza alapja egy egyszerű kerámia edény volt, amit újságpapirral  vontam be tapétaragasztó segitségével. Majd rózsaszinre alapoztam és ágakat festettem rá. A virágok só-liszt gyurmából készültek (recept: sót és lisztet egyforma arányban összekeverünk, majd annyi vizet öntünk hozzá, hogy linzertészta állagú legyen), és a formázás után azonnal ráragasztottam őket a vázára, mert úgy az edény formájára szárad. Amikor megszáradt fehérre festettem és tettem egy kis rózsaszint a közepébe. Végül az egészet átlátszó hobbylakkal lefújtam.

Most éppen ötlet-, vagyis dehogy ötlet-, sokkal inkább alapanyaghiányban szenvedek, de vigasztal a gondolat, hogy hamarosan talán le tudok utazni Pestre, és be tudok vásárolni valamelyik hobbikereskedésben. Úgyhogy kivárok, és addig csendesen bámulom a KreativHobby internetes katalógusát. De addig is megmutatom a hugomnak karácsonyra készült kis zöldséggyűjteményt, ami azóta kiegészült még pirítóskenyérrel, felvágottakkal, sütikkel és sajtokkal :

Táskaprojekt

Röviden fogok írni, mert nagyon fáradt vagyok, és vár az ágyikóm, de mindenképpen meg akartam mutatni Nektek azt, amin előző éjjel dolgoztam :)
Tulajdonképpen nem egy bonyolult mű, volt egy lapos, szatyor formájú farmertáskám két hatalmas cicával az elején. Én pedig úgy döntöttem, hogy sok év használat után kiebrudalom a cicákat, és vállon átdobható kis tasit varrok a szatyorból...ja és amire a legbüszkébb vagyok, az az, hogy kipróbáltam a régóta bűvölt szalaghímzést. Gyakorlat híján még nem lett tökéletes, és a fáradtság miatt csak két pici rózsa készült a táskára, de annyira megtetszett a technika, hogy biztosan lesz még folytatás.

Kicsit megkésve ugyan, de végre eljutottam odáig, hogy van fél óra szabadom megmutatni Nektek a húsvéti fotóimat:

1. Az idei tojásaimra nagyon büszke vagyok, mivel kivételesen kitartó voltam és nem értem be valami egyszerűvel, hanem Centropennel a magyar úri hímzés motívumait rajzoltam fel rájuk.

2. Ebben az évben a családi meglepi egy ejtőernyőző-bárány lett, amit szerencsére többé-kevésbé mindenki aranyosnak talált (a képet sajnos nem tudom megfordítani - igen egy kicsit hiányosak a számítógépes ismereteim, kérlek nézzétek ezt el nekem...) :

3. És végül: végre-valahára elkészült a még tavaly ilyenkor kiszabott 80 cm hosszú virágmintás nyuszi, aki nagyon találóan a Virág nevet kapta. Bár érte némi kritika a feje méretét, amikor a hatéves húgom először meglátta, "NYÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚL" csatakiáltással rávetette magát - bár megjegyzem olyan vehemenciával kiáltotta, hogy akár azt is mondhatta volna- "TÁMADÁÁÁÁÁÁÁS". Azóta pedig viszi-hozza mindenhová :)

Minden kezdet nehéz-egy kicsit

Szeretettel üdvözöllek- akárki is vagy...


Mielőtt nekivágnék a nagy TERV-nek és megosztanám Veletek eddigi munkáim eredményét, szeretnék röviden köszönetet mondani azoknak, akik nélkül ez a blog nem jöhetett volna létre:


1. elsőként említeném azokat, akik a legjobban inspirálnak, immár négy teljes éve- a Praktika magazin szerkesztőségét.
2. másodikként a Kreaív Hobby üzleteit, ahonnan mindig első osztályú és gyönyörű alapanyagokat tudok beszerezni.
3. és végül de nem utolsósorban a http://ledanna.blogspot.sk/ , a http://oltogeto.blogspot.sk/ és a http://fercmuvek.blogspot.sk/ szerkesztőjét, akiktől rengeteget tanultam az utóbbi hónapok során.


Köszönet Nektek!